álmomban játék az egész...

78 nap.Nem gondolkoztaam azon h eljutunk-e idáig.De örülök neki h eljutottunk.És szeretnéém ha még sokáig eljutnánk.Úgy szeretem ahogy van.És eltekintek a féltékenységétől akkor is ha alaptalan ,mert nem tehet róla.Ilyen és kész.És én nem akarom megváltoztatni.Szerintem teljesen abba a hittbe van ,hogy én soha nem vagyok az.Pedig szét tudnaa robbanni a fejem amikor meglátom a sok hülye pláza picsát akik komiznaak a képei alá.Sajnos amikor ideges vagyok akkor rögtön cselekszek és nem gondolom át előtte a következményt apától örököltem.Célzok itt a csapkodásra vagdalózásra és más egyéb agresszív megnyilvánulásra.És olyankor valami mindig eltörik ,széttépődik vagy hasonló.Az meg a halálom amikor msn-en "zaklatják".Na mind1.Nem tudok vele mit csinálni.Én megbízok benne amennyire tudok ,de néha teljesen elvagyok keseredve ,mert olyan mintha ő nem bízna bennem.Pedig nem tettem semmit amitől esetleg elveszhetett a bizalma.És van amikor szarul esik ,de hát ez van.A másik az alig elviselhető hiány.Találkozunk...pár órát együtt vagyunk és amikor elmegy mégis úgy érzem mintha nem is lettünk volna együtt és ugyanúgy hiányzik ,mint előtte.Pocsék :S.Amikor vele vagyok akkor meg megszűnik a külvilág és nem igazán érdekel semmi.És olyankor csak rá koncentrálok.Aztán pörög minden tovább.Hajtáás ,megfelelni akarás ,nyalizás és a többi ami nélkül nem maradsz meg a kibaszott világban.És ha véletlenül nem állsz egyszerre több lábon akkor te vagy a gyenge és te buksz el.Mert akkor már rögtön te vagy a vesztes akinek nem adnak új esélyt.Megkell felelned az elvárásoknak...maximálisat kell nyújtanod...és jobban kell teljesítened ,mint ahogy tudsz.De ha belegondolsz..minek??..az élet olyan játék aminek meg van írva a forgató könyve és a végén mindenki vesztes.